Valami mély gyásztól csendes most a lelkem.
Valami tán meghalt, pont mikor megleltem.
Egy pár napig élt csak, vagy csak pár óráig?
Pár perc... születéstől pár perc a halálig.
Valami mély gyásztól könnyes most a szemem.
Valami szép történt, vagy csak elképzelem?
Megtörtént-e vajon? Élhetett-e végül?
Valami mély gyász csak... ez maradt emlékül.
Valami mély gyásztól remeg meg az ajkam.
Nincs pedig ezer seb, csupán egy van rajtam.
És az sem olyan mély, a felszínen éget.
Valami mély gyász csak... ez jelzi a véget.
Gyászolni csak az tud, ki szeretett egyszer.
Fáj, ha elhagy minket a szeretett ember.
Valami mély gyásszal búcsúzom el Tőled.
S gyászolom, hogy többet nem kaptam belőled.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://hercegnok.blog.hu/api/trackback/id/tr861316242
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
