Menekülés a toronyba
Liliána elment onnan, és most egyre menekül.
Nem vágyik már semmire, csak hagy legyen egyedül.
Emlékszik, hogy milyen szép volt a toronyban hajdanán.
S azt szeretné, hogy most újra vegye körül a magány.
Egy erdőben kóborolva, megleli új rejtekét.
Romos torony idézi fel régi, kedves lakhelyét.
Régi tornya rejtekeit idézi itt minden.
Eldöntötte, itt fog laki, s nem megy már el innen.
Lakatot rak az ajtóra, lábára bilincset.
Páncél mögé zárja szívét, mint egy drága kincset.
Őt a torony minden rossztól örökre elzárja,
S ha van becsületes herceg, itt majd megtalálja.
